Godzilla!

- tudod...azt hiszem még talán soha senkit nem szerettem úgy,mint téged.

********

- hülye ribanc vagy,annak a hülyegyereknek a nyála fröcsög a szádból,a közelembe se gyere,maradj csak otthon,senki nem kiváncsi rád!!

*****

-tudom,hogy rohadt geci voltam és szemét dolgokat mondtam..ne haragudj.csak elboritotta a szar az agyam.hiányoztál..

Sosem voltam haragtartó.

Voltam dühös valakire egy-két hétig,akármeddig,de sosem voltam haragtarto.

Főleg a pasiknál jellemzö ez..néhányan nem tudnak megküzdeni a szakitás témával és mondanak/tesznek olyan dolgokat,amit később megbánnak.

Nem sok ilyennel volt dolgom egyébként..a többség,akit választottam,úgy működött,mint én:szar meg minden,de nem tudsz mit tenni.Talán volt egy-két próbálkozás még,de látszott,hogy ami nem megy,azt nem kell eröltetni.

Néhány hónap és beszélőviszonyban lettünk,néhány év és barátság lett a dologból.

Végignéztem,hogy a szeretet szót használva takarónak,hogy teszi egymást tönkre két ember az életemben,akiket mindennél jobban szerettem és tiszteltem.És a múlt idő nem véletlen.

Az ember nem választhatja meg a családját...de a barátait annál inkább.

Én ha már valakit méltónak tartottam a titkaimra,a magánszférámra,a mindenemre,az nem múlik el nyomtalanul.Az érzés átalakul,de sosem múlik el,hogy rengeteg dolgot köszönhetek nekik.

Mindenkiről pontosan el tudom mondani,hogy mit tanultam tőlük és mennyi mindenben voltak a segítségemre,még ha ez negativ tapasztalat volt,akkoris csak megköszönni tudom.

Amikor nyár elején egyikőjük bombát robbantott amivel kilőtte mellőlem az embereket akikről azt hittem,hogy bízhatok bennük,de kiderült hogy nem,akkor nagyon sokáig voltam egyedül és rosszul.

Tegnap pedig megköszöntem neki,hogy kihúzta azt a pöcköt a gránátból és lepottyantotta a lábai elé,mert megtudtam,hogy ki az,aki úgyis repült volna elöbb-utóbb.

Mindenki.

Mindenkit megtépáztak a szilánkok és már senki nem a régi..ezt pedig csak megköszönni tudom,hogy felnyitotta a szemem.

Én úgy vagyok vele,hogy bárki bármi rosszat tesz én képes vagyok megbocsájtani neki.

Például szombaton volt egy buli,ahol mögöttem húsz emberrel állt egy ismerős,aki nagy hévvel,kigyót-békát kiáltva törölt le a facebookjáról..igaz,hogy ez kötelessége volt,mert megkérték rá,mi pedig nem voltunk olyan jóban,hogy ne tegye meg.

Odaintett,rámvigyorgott.Én vissza,odahívtam magam mellé és együtt mentünk be.Éreztem rajta,hogy kicsit feszült,de képzelem,hogy miken ment keresztül,mire eljutott addig,hogy töröljön engem.

Én megmutattam neki,hogy nem haragszom rá és hogy megértem a reakcióját..és ezzel úgy érzem,mindent megtettem,amit meg kellett tennem.

Tudom,hogy nem vagyunk és nemis leszünk legjobb barátok,de volt alkalmam megmutatni,hgy én nem neheztelek rá és bármikor számíthat rám olyan dolgokban,amiről ugy érzi én kellek hozzá.

És itt az alapja mindennek:sosem tudhatod,hogy mikor lesz szükséged arra az emberre,miért bántanád feleslegesen?Az élet nagyon rövid,bármelyik pillanatban bármi történhet,te pedig utálkozásra pazarlod az időd?

Nekemis vannak olyanok az életemben,akikre nem vagyok büszke,akik sok szenvedést okoztak.

De baba mindig azt mondja:látod,ebböl is látszik,hogy minden,ami megtörtént,meg fog történni,az nem véletlen és OKA VAN,hogy így alakult.

És mindig minden azért történik úgy,ahogy,mert így KELLETT történnie.

És neki igaza van..és én mindigis csodáltam őt a türelméért,a problémamegoldó készségéért,a humorérzékéért és a lazaságáért,amivel kezeli a könnyü,nehéz,bármilyen helyzeteket.

Tudni kell meglátni a kis tündéreket magad körül,mert a rossz helyzetek is szülhetnek jó megoldásokat,jó konklúziókat és itt már a jó és a rossz egyből egy relativ részlegbe sorolódik át.

Szubjektiv az egész.

Szubjektiv az egész életed.

Ne pazarold el haragra és gyűlöletre..manapság már ciki a mi generációnkban,ha nem tudsz megbocsájtani.

Ha a jelenlegi körülöttem levö embereket nézzük,el tudom mondani,hogy a zenekarom dobosa a legelső szerelmem,grafikai ügyekben mindig a Kristófot hívom,akivel fél évig jártam,Iván fog a kávézómban dolgozni,akivel tavaly ilyenkor jártam és tudom,hogyha bármilyen honlapszerkesztési gondom lenne,akkor a hidasipetihez forduljak ha pedig éppen Ausztráliába mennék,akkor csak elég odaszólnom Ádinak és a szálláskaja elintézve!:)

A volt pasijaimra mindig számithatok.

Egy kapcsolatban mindig rengeteget köszönhettek a másiknak.

Van,aki ezt hajlamos elfelejteni.

Én tiszteletbe tartom,ha az emberek igénylik,hogy meggyászolják a kapcsolatukat.

De az izléstelen sértegetéseket már megtanultam kezelni és levonni a tanulságokat: én nem fogok belesétálni a csapdába,amit a szüleim bevállaltak.

Ha én felvenném a kesztyüt,ugyanolyan lennék,mint anno Ők..és arrol pedig már most tudnék mesélni,de ti sem akarjátok.

csókb.

ui.:ooooh,check this link,imádatom tárgya!