taps,taps,taps.
gratulálunk a mi generációnknak!
el kéne dönteni,hogy most akkor végülis szerencsésebbek vagy szerencsétlenebbek vagyunk-e nagyanyáinknál.hogy meg vagyunk áldva többféle kommunikációs eszközzel.
jó dolog az internet,félreértés ne essék!tanuláshoz,kapcsolattartáshoz,guglizáshoz,mindenhez jol jön.
de nem gondoljátok,hogy kicsit sok,amikor már szemrebbenés nélkül fogadjuk a következő mondatot:
-postoljad a kommentet én meg lájkolom!
annyi félreértés esik nem egyszer,nem kétszer ezekből az internetes üzengetésekből,hogy kapcsolatokat képes tönkretenni!
alapból az iwiw-vel indult minden,legföképp a családi állapot rublika okozott gondot az embereknek.ma már CSAK ÉS KIZÁRÓLAG az az ember szereti a párját,aki kiirja,hogy kapcsolatban van.aki nem irja ki,azt elkezdik fúrni,az emberek találgatni kezdenek:vajon miért rejtegeti a dolgot?
HAVEREK!ha nem lenne iwiw,nemis tudnátok!!
aztán jött a myspace.itt már nemis rejtheted véka alá hovatartozásod,hiszen "no answer" rublika - hihetetlen módon - NINCS a választási lehetőségek között!!
tehát,mindenképp meg kell jelölni valamit.rendben,bejelölted.csakhogy!
ha a másik nem elsö helyen van a topfriendjeid között,akkor ásd el magad és már megint ott vagyunk,mint az iwiwen:vajon MIÉRT NEM RAKJA BE ELSÖ HELYRE??
arra nemis gondolnak,hogy esetleg a kedves nincs is fent az adott közösségi portálon,és az első helyre rakott testvér/legjobb barát/akárki az nem a személy,akivel kapcsolatban vagy (nekem az öcsém volt az első helyen,neki én,nem egyszer lett belöle félreértés).
másrészt,ha mindkét fél fentvan,akkor kezdödnek csak a gondok.
myspacen meg facebookon összeismerkedni manapság nem nagy dolog.az "és hol ismerkedtetek meg?" kérdésre mostanság egyre kevesebbszer válaszolnak így a korunkbeliek: "a dizsiben/kávézoban",inkább így: "ja hát addolt májszpészen".
az összeismerkedés oké.kommentáljuk egymást,lájkoljuk egymást,postolunk egymásnak linkeket,vidiket,képeket,ezzel meg lehet ismerni a másik izlését egy bizonyos fokig.
de hol vannak a reakciók,hol vannak az érzések?az nem érzéskifejezés,hogy " :DDDDD ",és pár hónap mulva szomorúan azt mondja a kedves msn-en (onnan tudod,hogy szomorúan,mert ezt irja: " :(( "),hogy "mivan bébi?már nem vagy olyan boldog,mint régen..."
uhh.
mert nem irok anny D-t?
és aztán a legalja,a legalja jön most figyeljetek!!!
a kémkedés.
a kémkedés a legsunyibb,legrosszabb de legelkerülhetetlenebb dolog a virtuális világban.azt a képet ő kommentelte,kidobja a facebook,el tudom olvasni.lájkolta valami szuka státuszát,mi is a neve?keressünk vissza,hátha lájkolt fotót is,hogy meg tudjam nézni..ó ezaz,meg is van!!katt.
fuj de ronda.
elmentem.majd megmutatom a csajoknak,hogy jót röhöghessünk.
kik a közös ismeröseink?na,a juci.majd akkor jol kikérdezem hogy milyen ez a csaj.
aztán lássuk az üzenőfalát.kik írnak neki?napi hányszor?ki az akinek a legtöbbet ír ő?
én csak tudom,kémmester voltam.annyit szenvedtem,annyi félreértést okozott a virtuális világ a kapcsolatomban,hogy rájöttem,hogy ennél feleslegesebb dolgot sosem csináltam.
és a legszebb,hogy az ember maga alatt vágja a fát!!mert senki nem kényszerit,hogy keress rá dolgokra,amihez semmi közöd és hogyha fontos,akkor az ember,akiben megbízol és aki szeret úgyis megosztja veled.
"basszus vedd már észre nem csinálsz semmi mást,csak ülsz a gép elött és bizonyos időközönként irogatod a nevét a keresőbe,tiszta idióta vagy" - kaptam meg valamelyik nap és mennyire igaza volt az illetőnek!az alapján próbáltam kideriteni,hogy mi a helyzet arrafele,hogy miket postol,hogy miket ír ki,hogy milyen videokat néz,hogy kivel kommunikál..beteges.
én is próbáltam megtéveszteni talán még saját magamat is:felraktam a vigyorgós képeimet,hu de nagyot bulizunk,hu de minden fasza.akkor az is volt és jóléreztem magam,a barátaimmal midnig jó!de kinek próbáltam hazudni?
"ha akarsz kérdezni valamit,hívj fel és ne a féjszbukomról próbáld meg leolvasni,hogy mi van velem."
aztán eljött a pillanat,amikor befejeztem.amint rámjönne a fészbukolhatnék és felesleges nyomkodással tölteném az elkövetkezö két orámat,akkor kimegyek olvasni vagy bicozni,amig még jo az idő.játszom a kutyámmal.iszom egy kávét,elszivok egy cigit.
és bár a napjaim még midnig ugyanugy kezdödnek,de ezen nemis akarok változtatni,annyira rutin,annyira beivódott: felkel,kimász,csipás,asztal,szék,leül,SPACE,kód,safari,facebook.com,notifications...mégis rájöttem,muszáj mértéket tartani.fontos a facebook,fontos a kapcsolattartás.
de fontos hogy tudjuk a határokat a hasznos és a mértéktelen között.
és amikor töröltem a myspacemet és a gép rákérdezett,hogy "miért hagyod el a myspace közösséget?",a válaszom az öt lehetőség közül egyértelmű volt:
TOO MUCH DRAMA INTHERE.
csók!
b.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése