2009. június 20., szombat

Z Budapest

Nekem Budapest a szerelem.

Utolsó öt órámat fogom most eltölteni a városban. Búcsúzásként arcon köpött sarkon fordult és egyedül hagyott, de én sem akartam úgy elválni tőle, hogy hiányozzon.
Mire visszaérek ő már rég arcot váltott és új meglepetéseket és kihívásokat hoz, és ez az amiért szeretem, mert mindig foglalkozik velem, ő az én örök játszótársam.

De kifáradtam, és ő nem ismer kegyelmet, így elválok tőle mint mindig. Remélem erősebben jövök vissza, és legyőzöm a játékában, sokszor veszítettem, de most nekem kell győznöm.

Budapest a szeretőm, de sosem lesz a szerelmem...

m.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése